^Oldal tetejére

  • FŰTÉS ÉS MELEGVÍZELLÁTÁS

    Komplett fűtési rendszerek a kazántól a radiátorig. Álló- és fali kazánok, átfolyós és tárolós vízmelegítők, radiátorok, csövek, szerelvények, termosztátok.

  • ENERGETIKAI TANUSÍTVÁNY

    Rövid vagy azonnali határidővel, Miskolcon, Miskolc környékén, vidéken is..

  • MEGÚJULÓ ENERGIÁK

    NAPKOLLEKTOROK, HŐSZIVATYTÚK és minden tartozékuk.

25 éves tapaszalat, 25 éve egy helyen. A megbízható üzlet: MISKOLC Soltész Nagy Kálmán u.161.

Észak-Magyarország 2017. augusztus 5.

Segítettünk!

A cikket a BOON.HU-n is olvashatod ide kattintva.

Észak-Magyarország 2017. május 9.

..

 

2017. március 3:

 

Észak-Magyarország 2017. január 21.

.

 

 

A boon cikke

2016. június 5.-én:

Új kazánokra koncentrálnak

A nyílt napon - © Fotó: Ádám János

Miskolc – Sokan keresik még a hagyományos készülékeket, de ezek elérhetősége már igen korlátozott.

 

2015. szeptember 26-a mérföldkő volt a fűtés- és használati meleg víz készítésének történetében: azon berendezéseknek és rendszereknek, melyek a helyiség fűtése és használati meleg víz készítése érdekében kerülnek az európai piacra, energetikai címkét kell viselniük, illetve meg kell felelniük a minimális szezonális energiaterhelési (környezeti energiaterhelés) és hangteljesítmény (környezeti zajterhelés) feltételeknek.

Az átállást folyamatos tájékoztatással, kiadványokkal, rendezvényekkel segítjük, azonban nagyon sok kérdés érkezett hozzánk kivitelezők oldaláról, illetve magánszemélyektől is. Ezen kérdések megválaszolására honlapunkon létrehoztunk egy úgynevezett hotline vonalat, melyen készséggel állunk rendelkezésre a bizonytalan pontok megválaszolásában. Továbbá kivitelezőink támogatására honlapunkon található egy rendszerhatékonyság-számító is, mellyel könnyedén ki lehet számolni a beépíteni kívánt rendszer hatékonyságát – válaszolta kérdésünkre Madarász Zoltán, a Bosch Termotechnika Észak-Kelet Magyarországi területi képviselője, akivel a BRS Klíma és Gázcentrum által szervezett XVIII. Klíma és Fűtéstechnikai Kiállítás és Vásáron beszélgettünk. – Ránk a tavaly szeptember 26-án életbe lépett törvény úgy vonatkozott, hogy azóta nem hozhatunk forgalomba olyan készülékeket, amelyek az ERP direktívának nem felelnek meg. Lényegében ezek a készülékek 2015. szeptember 26-a előtt kikerültek a nagykerekbe, így onnantól ők értékesítették, míg mi már az új termékek bevezetésére és a kondenzációs kazánokra koncentrálunk.

Erős a piac

Kiderült az is, hogy a szakember szerint erős a piac, de stabil, elég csak a BRS-re gondolni, akik 24 esztendeje vannak jelen.

– Nekünk elsősorban kereskedőket, kivitelezőket, tervezőket és természetesen a magánszemélyeket kell támogatni. Fontos a folyamatos jelenlét, amivel segítjük a piaci szereplőket, hiszen komoly a verseny. A Bosch az elmúlt egy évben nagyon sok új terméket vezetett be – jelezte.

Madarász Zoltán azt is kiemelte, hogy nagyon kedveli a BRS rendezvényét, hiszen nekik is jó alkalom a kivitelezőkkel és a jövő generációinak fűtésszerelőivel való találkozásra, illetve a bemutatkozásra.

Mely termékeket érinti?

Az energetikai címkének a helyiség fűtő- és használatimelegvíz-készítő berendezéseken 70kW névleges teljesítményig/500 liter űrtartalomig kell megjelennie, illetve az új energiahatékonysági direktíva által támasztott követelményeknek 400 kW névleges teljesítményig /2000 liter űrtartalomig kell megfelelniük.

Az érintett termékek a következők: levegő/víz hőszivattyúk, víz-vizes és geotermikus hőszivattyúk, hibrid rendszerek, hagyományos kazánok stb.

– ÉM-JLI –

 

A boon cikke

2016.05.27:

BRS: hídként állnak ma is

Előadás a nyílt napon - © Fotó: Ádám János

Miskolc – Tavaly az energetikai megfelelés, az RP-­átállás volt fókuszban.

 

A kazánokban immár A energiaosztályú szivattyúk vannak – mondta a csütörtöki megnyitó előtt Körmöczy Zsuzsanna, a BRS Klíma és Gázcentrum ügyvezetője. – A jelenlegi kiállításunk arról szól, hogy az energiacsökkentés miként valósul meg. A legnagyobb cégek itt vannak a rendezvényünkön, de a vízlágyítás és a vízkezelés is terítékre kerül. Például a Fernox cég kazáncserénél kihagyhatatlan, amikor a rendszert kell áttisztítani.

Első kézből, a gyártóktól

– Rendkívül fontos a szerelők felelőssége, mert egy kazáncsere nem abból áll, hogy leveszem a falról és felteszem – fogalmazott az ügyvezető, aki immár 24 éve „viszi” a gázcentrumot, és elmondása szerint lassan két évtizede egyfajta űrt töltenek be ilyenkor tavasszal rendezvényükkel, hiszen a régi, nagy kiállítások megszűntek. – A lakosság ilyenkor eljön és energia- és számlacsökkentésről kérdez. Első kézből, a gyártóktól kaphatnak információkat. Ugyanakkor például ön nem rakhatja fel a kazánt, kettőnk közé beépül a szerelő, a kivitelező, így nekik még inkább fontos az, hogy a gyártóval találkozzon. Mi itt állunk hídként, ezért dolgozunk. Az előadásokon pedig a kivitelező konkrét kérdésekkel jön, és ezen az eseményen válaszokat is kap.

 

– Ugyanazokat a fehér kazánokat látja a falon, ám a belseje kicserélődött – mutatott a falra. – A kéményes és turbós kazánok után immár csak kondenzációs kazánok lesznek piacon, amelyek 40 százalékkal energiatakarékosabbak, mint az 1992-ben forgalmazott őrlángos kazánokhoz képest.

Péntek reggel 8-kor konzultációkkal, majd a vevők és látogatók fogadásával folytatódik a XVIII. Klíma és Fűtéstechnikai Kiállítás és Vásár. 10 órától tanulóknak lesznek előadások, majd 11-től a Linde hegesztési bemutatóját, hegesztési eszközöket, csomagokat nézhetnek meg a szerelők és szakemberek. Délben egy jó lángosra várják a vendégeket, majd a jó hangulatú vásár este 6 órakor zárja kapuit.

ÉM-JLI

 

A MINAP cikke, 2016. június 7:

A teljes cikk olvasásához kattints a fenti képre!

 

 

 

Észak-Magyarország és BOON-hu cikke:

Kerekasztal-beszélgetés:

a rezsicsökkentő energetikai megoldásokról és lehetőségekről

Vendégeink:    

Szabó László (balról), Körmöczy Zsuzsanna, Vályi Nagy Zsolt és Krajnyik Zoltán

- © Fotó: Bujdos Tibor

 

Miskolc – Júliustól lehet pályázni a nyílászárók cseréjére, fűtéskorszerűsítésre és hőszigetelésre.

Április elején jelent meg a családi házak energetikai korszerűsítését segítő pályázat kiírása. A legfeljebb 2,5 millió forintos támogatásra júliustól lehet beadni a pályázatokat, és a korábbi tapasztalatokból kiindulva nem árt sietni, ugyanis az 5 milliárdos keretösszeg hamar kimerülhet.

Mekkora segítség ez a családoknak, és mire lehet elég a támogatás? Illetve mit tehetünk annak érdekében, hogy csökkentsük otthonunk rezsiköltségét – erről beszélgettünk szakértőinkkel.

Sokan messiásként várták az újabb energiatakarékossági pályázatot. Kiknek szól az idei kiírás?

Vályi Nagy Zsolt: A pályázatot kizárólag hagyományos építési technológiájú, 135 nm alatti fűtött alapterületű, egylakásos, meglévő ingatlannal rendelkező tulajdonosok adhatják be. A meglévőt ez esetben úgy kell érteni, hogy új vétel esetén legalább 3 hónapra visszamenőleg rendelkezni kell a tulajdonos nevére szóló közüzemi számlákkal. A három közüzemi számla bizonyítja, hogy az ingatlan lakott. Emellett számos további követelménynek kell megfelelni, így például 1995. december 31-e előtt építési engedéllyel kell rendelkeznie az ingatlannak, és statikailag is rendben kell lennie. A pályázat komplexitásától függően 40–55% közötti a támogatás nagysága, a megtakarított CO2 kg/év függvényében.

Mire lehet pályázni?

Vályi Nagy Zsolt: Az épületek külső határoló nyílászáróinak cseréjére, külső homlokzati és födém hőszigetelésére, a fűtési rendszerek cseréjére és felújítására, valamint áramtermelő napelemes, vagy használatimelegvíz-készítő napkollektoros rendszerek kiépítésére.

Ha elszántuk magunkat a felújításra, hogyan induljunk el, mi a legfontosabb?

Körmöczy Zsuzsanna: Szakmámból adódóan a fűtéskorszerűsítést tenném az első helyre. Egy régi kazán cseréje egy kondenzációs kazánra, önmagában 35–40 százalékos energiamegtakarítást jelent. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy a maximum 55 százalékos (de legfeljebb 2,5 millió forintos) támogatást akkor érhetjük el, ha komplex programot valósítunk meg, azaz a fűtési rendszer cseréje mellett más energiahatékonysági fejlesztést is bevállalunk és kiépítünk legalább egy megújuló energiát hasznosító rendszert.

Mire elég a támogatás? Mit tudunk megvalósítani az önerővel együtt 5–5,5 millió forintból?

Vályi Nagy Zsolt: Az energiamegtakarítás sorrendjében először a nyílászárócsere, utána a hőszigetelés, végül a fűtésrendszer gépészeti felújítása kövesse egymást. És ez az ingatlantól függően ki is merítheti a komplex felújításra szánt pályázható keretet.

Szabó László: A hőszigetelés – az új szabvány szerint minimum 10 centi kell – 8500 forint/m2 a munkadíjjal együtt. Ez egy 135 m2-es háznál 1,8 millió forint lehet.

Krajnyik Zoltán: A nyílászárók cseréje 2 millió forint környékén van.

Körmöczy Zsuzsanna: Azaz 3,8 millió forint környékén járunk, és most jön a kazáncsere. Csak kondenzációs kazánt vehetünk, ami 800 ezer és 1 millió forint között megvan. Ebből a kazán 300 ezer forint körül van, ehhez jön a tervezési és egyéb engedélyeztetés, valamint a speciális – belül műanyag, kívül fém – kémény. Utána jön a beüzemelés, a termosztát és az összes szükséges szerelvény, például a mágneses iszapleválasztó és a vízlágyító. Ez mind benne van az említett 800 ezer–1 millióba. A tól-ig összegbe pedig a kémény magasságától függ, hogy milyen legyen a kivitelezése, azt a tervező határozza meg.

Tehát kell hozzá egy tervező is…

Körmöczy Zsuzsanna: Igen. A tervező viszi végig a Tigáznál az engedélyeztetést, és ő vállalja a felelősséget is. Mi komplex szolgáltatást nyújtunk, vagyis a tervezőt is mi küldjük ki, és a tervezés, kivitelezés is benne van az árban.

Annyiféle kazán van, mi alapján válasszunk? Vagy ez pénztárca­függő?

Körmöczy Zsuzsanna: Ez pénztárcafüggő. Az indulóár 250 ezer forint, ez egy kondenzációs kombikazán. Ha több fürdőszoba van, jobb a tároló, mert abból tudjuk ellátni a fürdőket. Ekkor már 450 ezerre ugrik az ár. Következik a vezérlés, attól függően, hogy mit szeretnénk (például a felső szinten és a földszinten különböző hőmérsékletet szeretnénk), ez 50–100 ezer forint között alakul. S a legproblémásabb a kémény. Ha lehetőség van arra, hogy vízszintesen vezessük ki, az a legolcsóbb, de ha a pincéből fel kell vinni a tetőig, az lehet 200 ezer forint is.

A meglévő radiátorok használhatók?

Körmöczy Zsuzsanna: Nem kötelező a radiátort cserélni, de célszerűbb nagyobbakra cserélni. Ugyanis ha nagyobb a radiátor, alacsonyabb hőfokkal tud üzemelni, a kondenzációs kazán pedig azt szereti, ha 40–50 fokkal működik. Akkor igazán energiatakarékos.

A pályázat kompletten támogatja, belefér a radiátorcsere?

Vályi Nagy Zsolt: A fűtési rendszer teljes korszerűsítésére, átépítésére is lehet pályázni, ha belefér a költségvetésbe, vagy saját költségen megvalósítható.

Körmöczy Zsuzsanna: Igen, de ha mindent beleveszünk, akkor nem marad a szigetelésre.

Krajnyik Zoltán: Arról nem beszélve, hogy van még renoválási költség is, hiszen a munka során tönkremennek a burkolatok, vésni kell a falakat a csövek miatt…

Vályi Nagy Zsolt: A belső felújítás, azaz a helyreállítás már nem pályázható.

Szabó László: Szerintem egy ilyen beruházásra készülő család azt a részét meg tudja finanszírozni, hiszen a nyílászárókat is festés előtt szokták kicserélni, tehát kalkulálnak az egyéb költségekkel.

Vályi Nagy Zsolt: Biztos, hogy a költségvetés sok családnál megáll a fűtéskorszerűsítésnél, és a napenergiára már kevés jut, pedig érdemes megújuló energiát is beépíteni, hiszen növeli a támogatási százalékot, és a napenergia még hosszú éveken keresztül ingyen van.

Ha már a napenergiáról esett szó, mit kell tudni ezzel kapcsolatosan?

Körmöczy Zsuzsanna: A melegvíz-ellátáshoz használhatjuk megújuló energiaforrásként a nap energiáját.

Csak melegvíz-ellátásra vagy fűtésrásegítésre is?

Körmöczy Zsuzsanna: Csak melegvíz-ellátásra.

Vályi Nagy Zsolt: Ha a napkollektoros rendszert fűtésrásegítésre méretezzük, egyrészt jelentős többletköltséggel jár a napkollektoros rendszer kialakítása, másrészt a nyári napon termelődő hőenergiát nem tudjuk mire használni. Nyáron olyan mennyiségű hőt termel a fűtésre méretezett napkollektoros rendszer, ami túl sok a használati meleg víz előállításához, ezért célszerű felhasználni például külső medence fűtésére, illetve az őszi és tavaszi átmeneti időszakban esetleg rá tud segíteni a fűtésre. Használatimelegvíz-termelésre az év 80 százalékában fel tudjuk használni a napkollektor által termelt hőenergiát.

Körmöczy Zsuzsanna: A melegvíz-ellátásra a napkollektor-rendszer – két napkollektort rakunk fel egy 300 literes tárolóval – a munkadíjjal együtt 800 ezer–1 millió forintból megvan.

Vályi Nagy Zsolt: A két rendszert össze lehet házasítani, tehát a kondenzációs kazán tud használati meleg vizet is készíteni bojlerben, illetve a napkollektor is ugyanazt a bojlert tudja fűteni, így nyáron a gázkazán szinte be sem kapcsol.

Tehát újabb 2 millió forintnál járunk…

Körmöczy Zsuzsanna: Igen, de 35–40 százalékkal csökkentettük a gázfogyasztást a régi hagyományos kazánhoz képest.



Milyen költséggel kell terveznünk a nyílászárók cseréjét?

Krajnyik Zoltán: A nyílászárónál nehéz pontosan megmondani, hogy mennyibe fog kerülni. Elsősorban attól függ, hogy milyen felületet akar az ügyfél, a kívül-belül színes nyílászáró például 40 százalékkal többe kerül, mint a fehér. 3 rétegű üvegezésű nyílászárókat kell venni, ami ma már nem olyan drága, mintegy 20 százalékkal kerül többe a régi típusú nyílászáróknál. A bejárati ajtónál is csak a képzeletünk, az ízlésünk, no és persze a pénztárcánk szab határt. És ehhez jönnek még a különböző kiegészítők: redőnyök, szúnyoghálók stb.

Vályi Nagy Zsolt: A redőnyöket és árnyékolókat beépíthetjük a pályázatba, de a szúnyoghálót nem.

Krajnyik Zoltán: A redőnyöknél elég széles a skála, 8–10 ezer forintról indulunk, de az alumíniumredőnyök a 20–30 ezer forintot is elérhetik. Ne feledkezzünk meg a külső-belső párkányokról, ami szintén többféle lehet, és a beépítés módját is megválaszthatjuk. Mindezek összességében alakítják az árat.
Az örök kérdés: fa nyílászárót vegyünk vagy műanyagot?

Krajnyik Zoltán: A jó minőségű fa nyílászáró háromszoros áron van a műanyaghoz képest. Tehát ez is pénztárca-, no és persze beállítottságfüggő. A fát kezelni kell, évente legalább egyszer át kell törölni egy speciális anyaggal, törődni kell vele. A műanyagot pedig csak takarítani kell. De akármelyik mellett is döntünk, nem érdemes a legolcsóbbat választani.

Sokan nem tudják, hogy a rezsicsökkentés szempontjából kiemelt szerepe van a szigetelésnek…

Szabó László: A felhasználható szigetelőanyag minimális vastagsága 5 centméter, de támogatni csak 8–10 centitől támogatják, aminek négyzetmétere 8500 forintból jön ki a munkadíjjal együtt. Ez egy sima nikecell, ami 20 százalékos hőmegtakarítást eredményezhet. De ha összeadnánk, hogy mennyi a megtakarítás a fűtés és a nyílászárók cseréjével, illetve a hőszigeteléssel, az jönne ki, hogy gyakorlatilag nem is kell fizetni a fűtésre, ami persze nem így van.

Vályi Nagy Zsolt: Akkor ez egy passzívház lenne…

Szabó László: A passzívház ott kezdődik, hogy 15 centi kőzetgyapot, aminek 20 ezer forint négyzetmétere. De egy hőszivattyúval és egy napkollektorral gyönyörűen tud működni a ház. Itt is nagy eltérések vannak árban a különböző lehetőségek között. Belső hőszigeteléssel is sokat nyerhetünk, egy gipszkarton álmennyezet sokat számít. Ha felülről nincs leszigetelve a ház, az nagy gond, mert ezzel nagyon sokat lehet spórolni. A pályázat azonban csak a külső hőszigetelést és a födémszigetelést támogatja. És még egy megjegyzés a végére: sokan gondolják azt, hogy ha maguk veszik meg a szigetelőanyagot, az olcsóbb, de ez nem igaz, mert a kivitelezők mindenhol nagyobb kedvezményt kapnak.

Milyen alternatív fűtési rendszer közül választhatunk?

Vályi Nagy Zsolt: Ez az első pályázat, amiben magán­emberek is pályázhatnak napelemes rendszerre, mert eddig csak napkollektorra lehetett. A napelemes rendszert úgy szoktuk méretezni, hogy az adott ház egész éves áramfogyasztását lenullázza. Vagyis a családi ház 1 éves elektromos energiaszükségletét kell megtermelnie. Ha elektromos áramot állítunk elő, azt bármire tudjuk használni – főzésre, akár fűtésre is egy hőszivattyús rendszer kiépítésével, de használati meleg víz előállítására is egy villanybojlerrel. A napelemes rendszer éves elszámolásba működik, tehát a vezetékes szolgáltató az éves fogyasztásból vonja ki az egy év alatt megtermelt áram mennyiségét, és a kettő különbözetét kell fizetni, ha van.

Egy átlagos családi háznál mennyi a bekerülési költsége?

Vályi Nagy Zsolt: Egy átlagos család éves elektromos felhasználása 100–130 ezer forint körüli, ennek megtermeléséhez egy 3 kilowattos rendszer elég, ami körülbelül 1,5 millió forint költséggel számolható. Ha fűtésre hőszivattyút használunk, annak kiépítése a fűtési rendszer kialakításától függően 600 ezer és 1,5 millió forint között van, és úgynevezett „H” tarifával táplálhatunk, de lehet napelemes rendszert a fogyasztás arányában hőszivattyús fűtéshez is méretezni, és ezek révén akár 0 forint költséggel tudunk fűteni is, és függetleníteni tudjuk magunkat a gáztól.

Körmöczy Zsuzsanna: De korlátok közt működik, hiszen -15 – -20 fok alatt nem működik, -4 fok alatt nem gazdaságos.

Vályi Nagy Zsolt: Magyarországon a -20 C° alatti hőmérséklet maximum 1 hét, a -10 C° alatti 2–3 hét, és a téli átlaghőmérséklet 5 C°, a hőszivattyú pedig tökéletesen működik ilyen körülmények között. A -10 C° alatti időszakban pedig kedvezményes tarifával, vagy ingyen napenergiával elektromos fűtőpatron segíti a hőszivattyút.

Körmöczy Zsuzsanna: Kell még mellé valami más fűtési módszer!

Vályi Nagy Zsolt: Egy kandalló jól jöhet, de nem szükséges. A hőszivattyúval lehet még használati meleg vizet is készíteni, vagy össze lehet „házasítani” egy napkollektorral.

De az a meglévő 2,5 milliós költséghez további 1 millió, tehát összesen 3,5 millió forint… Ezek után mit mondhatunk, hogy mi a leggazdaságosabb fűtési módszer?



Körmöczy Zsuzsanna: Én azt mondom, hogy ahol gáz van, ott a lehető leggazdaságosabb és kifizetődőbb a kondenzációs kazán. Ahol nincs vezetékes gáz, ott jöhet szóba a hőszivattyú.

Vályi Nagy Zsolt: Mindennek megvan az ára, én a napelem–hőszivattyú párost ajánlanám, hiszen ennek az eredménye az igazán 0 forintos fűtésköltség. Nincs szükség gáztervre és kéményre, és a házunk hűtését is meg tudja oldani.

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.


Szakértőink voltak

Körmöczy Zsuzsanna, a BRS Gázcentrum ügyvezetője

Krajnyik Zoltán, a Mikratherm-Pro ügyvezetője

Szabó László, az Udvari Komplex Bau ügyvezetője

Vályi Nagy Zsolt, a Thermo-Ciklon Kft. ügyvezetője

Kevés házra jut belőle

Az 5 milliárdos keretösszeg nagyjából 2 ezer ház korszerűsítését segítheti, de ettől jóval több ház szorul modernizálásra. Vendégeink egyhangúlag mondták, ebből a pályázatból nem jut annyi családnak, hogy azt a vállalkozók, azaz a rendszerek forgalmazói és a kivitelezők megérezzék. Legalább minden 20. háznak be kellene kapcsolódnia a felújítási programba ahhoz, hogy „látható” legyen az eredmény.

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

 

 

 

 

 

Copyright © 1992-2017. BRS KLÍMA és GÁZCENTRUM  All rights Reserved.